A legtöbb ember életében az ingatlan vásárlás, legyen az lakás vagy ház, mindig egy jelentősebb tranzakciónak számít, amikor az éveken át összespórolgatott, kamatoztatott pénzt feltesszük egy lapra, s bízunk benne, hogy jó üzletet kötünk. Ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy a jövő minket igazol-e majd, s a jó befektetés néhány év múlva is jó befektetés marad-e, vagy megbánjuk azt is, hogy ráakadtunk az adott hirdetésre.
Mivel a legtöbben ritkán veszünk lakást, ezért teljesen érthető, hogy kevés tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren, sokan most csinálnak ilyet életükben először, s azt sem tudják, hogy mivel érdemes kezdeni, kihez forduljanak, s aztán a végén a papírokat kinek kell odaadni, mikortól a miénk a lakás, rendben van-e minden, örülhetünk-e már, ha nálunk vannak a kulcsok?
Rövid cikkünkkel és néhány praktikus tanáccsal azoknak szeretnénk segíteni, akik épp most állnak életük e rendkívül izgalmas és szívdobogtató lépése előtt, s bízunk benne, hogy mire az írás végére érnek, sok kérdőjel eltűnik majd a fejükből, s ma este talán sokkal nyugodtabb szívvel bújhatnak ágyba, mint azt tegnap este tették.
Cikkünkben a jó lakás jellemzőit, vagy, hogy kinek melyik a megfelelő ingatlan, a dolog szubjektív volta miatt szándékosan mellőzzük. Igyekezni fogunk a témát pusztán jogi szempontok alapján körüljárni, s eláruljuk, hogy miket érdemes tenni annak érdekében, hogy minden rendben menjen a lakás megvásárlása, vagyis a szerződés megkötése és az ingatlan nevünkre íratása, átadása, átvétele során.
Vágjunk is bele, s vegyük szépen sorra, hogy is nézhetnek ki az ingatlanvásárlás egyes lépései.
Megtaláltam álmaim lakását! Végre!
És akkor most mi van? Hogyan tovább? – kérdezte tőlem nemrég egy ismerősöm, akit most az egyszerűség kedvéért hívjunk Péternek. Péter már hónapok óta le sem jön a netről, az összes ingatlanos oldalt kívülről fújja, s a biztonság kedvéért különböző értesítéseket is beállított magának, hogy az elsők között tudja meg, ha egy új lakás felkerül valamelyik ingatlanportálra. Most végre úgy tűnik, hogy rámosolygott a szerencse. Megtalálta, amit mindig is keresett, pont jó helyen van, jó az elrendezése, a mérete is megfelelő, egyedül a vételára magasabb egy kicsit, mint tervezte, de valahogy már majdcsak elnyújtózik odáig.
Akkor most mit csináljak? Mi az első dolog? – fordult hozzám Péter. Az ingatlanos azt mondta, hogy utaljam át a foglalót, s akkor máris az enyém a lakás, leveszi a hirdetést. De amíg nincs foglaló, addig kénytelen a többi érdeklődőnek is megmutatni, ma délután is jönnek még hárman. Én ettől megőrülök! – fakad ki Péter.
1. Kérjük le a tulajdoni lapot
Bárki bármit mond a lakásról, hogy az övé, s mindig is az övé volt, hiszen már tíz éve ő lakik benne, másnak meg nincs hozzá kulcsa – jogilag ez nekünk nem sokat jelent. Ami fontos, hogy a Földhivatal, amelyik a lakás fekvése szerint nyilvántartja az adott ingatlant, mit tud a lakásról. Ki van bejegyezve, mint tulajdonos? Ő az egyedüli tulajdonos, vagy vannak még rajta kívül hárman? A tulajdoni lapon hány négyzetméteres a lakás? Mi tartozik hozzá? Teremgarázs, tároló? Van-e rajta hitel? Van-e rajta másfajta teher? Nem terheli-e valakinek a haszonélvezeti joga? Nincs-e folyamatban olyan bírósági eljárás, aminek a végén kiderülhet, hogy a lakás nem is azé, aki azt állítja, hogy ő a tulajdonos.
Ezek mind nagyon fontos kérdések, amiket érdemes letisztázni. A tulajdoni lap lekérését érdemes ügyvédre bízni, hiszen ő naponta akár több ilyen műveletet is végez, pontosan tudja, mit hogyan kell csinálnia, mennyibe kerül, hogyan kell kifizetni, stb.
Ha ez megvan, kérjük meg, hogy magyarázza el az egyes sorok tartalmát, illetve, hogy lát-e benne olyan bejegyzést, ami akadályát képezheti annak, hogy mi ezt a lakást a nevünkre írathassuk, hogy azon tulajdont szerezhessünk.
A Földhivatalban a tulajdoni lapon kívül érdemes lehet a térképet is megnézni az adott ingatlan vonatkozásában, bár ez inkább házak, nyaralók esetén fontosabb. Kevesen tudják, hogy ha a térkép és a tulajdoni lap eltérne egymástól, akkor mindig a térkép győz, ő az erősebb. Sok ember viszont a térképet nem, hogy nem nézi meg, de még csak nem is hallott róla. Így nehéz lesz nyugodtan aludni.
2. Tehermentes az ingatlan?
Ez annyit jelent, hogy van-e rajta olyan teher, amely a tulajdonszerzésünk akadályát képezheti. A legtöbbször ez a banki hitel miatt van. Ha a mostani tulajdonos a lakás megvásárlását részben hitelből finanszírozta és ezt a hitelt még nem fizette vissza, akkor addig a lakást nem tudja eladni, amíg a banknak vissza nem fizette az egész összeget.
Érdemes megkeresni az adott bankot, hogy amennyiben ön megvenné a lakást, akkor kiadják-e a törlési engedélyt? A földhivatal csak ez alapján tudja majd az új tulajdonost bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba.
A gyakorlatban ez úgy szokott kinézni, hogy a foglalóból tehermentesíti az eladó a lakást, s utána azt meg lehet vásárolni. De az eladót is érdemes megkérdezni, hogy esetleg saját erőből meg tudja-e ezt tenni? Magyarul: fizesse vissza a hitelt a saját pénzéből, s mi pedig akkor vásároljuk meg, ha már nincs rajta teher, vagyis hitel.
Kellemetlen helyzet állhat elő, ha mi átadjuk a foglalót az eladónak, ő azt beviszi a bankba, s mostantól az egész lakás az övé, a banknak már nincs rajta semmilyen joga. Ugyanakkor ha valamilyen okból kifolyólag a vásárlás mégsem jön össze, akkor mi maximum az eladótól kérhetjük, hogy fizesse vissza a pénzünket, ő meg mondhatja, hogy szívesen megteszi, de most adta oda a banknak. Kisebb összeget az ember lehet, hogy gyorsan összeszed a családon belül is, de egy több milliós tételnél már lehet, hogy izgalmas lesz a dolog.
A teher alatt egyébként mást is érthetünk, nem csak a bank által korábban adott kölcsönt, de ez szokott a leggyakoribb lenni. Egy jó ügyvéd általában belefoglalja az adásvételi szerződésbe, hogy az eladó garantálja, hogy az ingatlan per- és tehermentes. A terhet az előbb említettük. A per pedig annyit jelent, hogy az eladó legjobb tudomása szerint nincs olyan per vagy bírósági eljárás folyamatban, amely a jogszerzésünket megakadályozná. Ha mégis van, s az eladó ezt elhallgatta, akkor rosszhiszeműen járt el, s ennek egyéb következményei lehetnek későbbb.
3. Hitelre vásároljuk az ingatlant?
Senki nem fogja elmondani önnek, de ha a banki ügyintéző biztatja is a hitel kapcsán, itt is igaz a mondás, hogy nyugtával dícsérd a napot. Vagyis attól, hogy ő mosolyogva bólogat, még közel sem biztos, hogy nyert ügyünk van. Ő ugyanis csak begyűjti a papírokat, s a hitel elbírálása később, valahol máshol fog megtörténni. Volt már rá példa, hogy valakit három bankban is nagyon biztattak, aztán sehol nem adtak neki hitelt.
4. A szerződést a banki útmutatás szerint kell megírni
A legtöbb ügyvédnek megvan a saját adásvételi szerződés sablonja, ugyanakkor némelyik bank csak akkor nyújt hitelt, ha az adásvételi szerződés úgy van írva, ahogy azt ők kérik. Erről a bankfiókban tudnak majd felvilágosítást nyújtani, hogy melyek azok a mondatok, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kell a lakás adásvételi szerződésben, különben a bank nem fogadja el a szerződést és nem fizet.
5. Mi legyen a foglalóval, ha nem kapjuk meg a hitelt?
Alapesetben a jog azt mondja, hogy amelyik fél érdekkörében felmerült az ügyletet meghiúsító ok, az felelős érte. Tehát ha azért nem jön össze a lakásvásárlás, mert a bank nem adott hitelt, akkor az a vásárló érdekkörében merült fel, s elveszíti a foglalót. Ugyanakkor ha a bank azért nem nyújt hitelt, mert a lakással vannak gondok, akkor már egyáltalán nem ilyen egyértelmű a dolog.
De mivel a jog ismeri a szerződési szabadság fogalmát, ami azt jelenti, hogy úgy írjuk egymás között a szerződést, ahogy mi akarjuk, ezért ettől az általánosan bevett szokástól el is térhetünk.
Ha ön lakást szeretne vásárolni, és nem biztos benne, hogy a bank pozitívan bírálja majd el a hitelkérelmét, akkor célszerű lehet olyan megállapodást kötni az eladóval, hogy ha a bank nem teljesít, akkor a foglaló, vagy annak bizonyos része visszajár önnek.
Ez egy olyan dolog, amire az elején lehet, hogy kevesen gondolnak, ugyanakkor sok pénzt spórolhat vele magának az ember.
